A nem dohányozók és dohányozók között örökös vagdalózás valószínűleg addig fog kitartani, amíg az emberiség ezen a bolygón.

Maga a dohányzás kultúrája iszonyatosan messzire nyúlik vissza az emberiség történetében, de ezzel az unalmas és száraz részletekkel nem akarok senkit sem untatni – főleg, hogy valószínűleg nekem is egyéb forrásokat kéne segítségül hívni, hogy hiteles maradhassak, nos ehhez pedig most nem érzek elég affinitást magamban, hogy hozzam a kellő színvonalat és még aludni is maradjon időm.

Hát kezdjük inkább ott, amiben most élünk. A dohányzás káros, a dohányzás halált okoz, tüdőbajt és nagyon-nagyon sok mindent, amit napestig sorolhatnék, de valószínűleg nem igen szorul senki sem ilyen fajta felvilágosításra, hiszen már kiskorunk óta ebben élünk.

Ezzel fekszünk, ezzel kelünk, ezt reggelizzük a kávénk mellé, ezzel kísérjük a sörünket az esti kocsmai baráti beszélgetéseink alatt. Mindenhol ott lebeg. A cigi rossz!

Mi az első reakció, ha fiatalon meglátnak a kezedben egy cigit, vagy tüzet kérsz egy kedvesnek tűnő járókelőtől? A cigi rossz, fúj, dobd el. Ne szokj rá! Ne akarj rászokni, mert csak addig jó. Igaz, hogy én is cigizek, de nekem higgy, én már csak tudom.

A cigaretta nem is olyan régen uralta a világot. Ott volt minden mögött, amiben pénz van. A forma1-es autókat is cigaretta márkák szponzorálták. Azóta elhíresztelték, hogy a cigaretta milyen káros az ember saját és környezete egészségére, majd szép lassan betiltották a cigaretta reklámokat és a helyüket átvették más nagy cégek, mint például óramárkák.

De a cigaretta azóta még mindig egy hatalmas iparág maradt, amiben tömérdek mennyiségű pénz van.

A hétköznapi emberek életében pedig egy vitaforrás, amivel lehet hergelni az embereket fórumokon, hírek alatti kommentekben, facebbok posztokban, twitter kiírásokban. A lehetőségek tárháza majdhogynem határtalan.

A cigi rossz! Haljon meg mindenki, aki szívja! Büdös bagósok, kapnátok tüdőrákot!

Hasonló szép jókívánságok kíséretében próbálják a nem dohányosok kifejezni a cigarettázók felé a mélységes mély utálatukat.

Hát értem én, persze. Én értem mi a gond. A cigaretta büdös, aki nincs hozzászokva annak az orrát nagyon bántja. Egy nagy dohányost pedig átitat teljesen az a kesernyés illat. A ruháját, a bőrét, a haját, mindenét. Ha leül melléd a buszon, a moziban, az étteremben, Te, mint nem dohányzó, rögtön kiszúrod. Megérzed. Ha érzékeny vagy rá még a gyomrod is fel tud fordulni tőle.

A cigit ezért is könnyen kötik össze az igénytelenséggel. Ezért is utálják annyira, ha egy nő dohányzik. Egy nő ne legyen igénytelen! A nő maradjon finom, puha és jó illatú.

És ott a szemetelés. A cigizők többsége magasról szarik arra, hogy a városának a tisztaságát egy minimális szinten is megőrizze. Eldobálják mindenfelé a cigi csikkeket. Ezt mondjuk én sem értem. Miért nem lehet beledobni egy szaros kukába, vagy legalább egy hamutálba vagy bármibe??? Kedves dohányzó, Te nem itt élsz?? Téged nem zavar? Otthon is a padlóba nyomod?

De ez már nem a dohányzás miatt van, hanem mert az ember egy taj paraszt bunkó. Valószínűleg ugyan olyan könnyedséggel dobja el a csikket, mint a banánhéjat. Banánhéjat meg az is dobhat el, aki nem dohányzik.

A szemetelés rossz! Szemetelők, legyen mocskos örökre a házatok, hogy jöjjetek rá, milyen az, ha ti mocskot teremtetek nekünk, amiben aztán élnünk kell!

Ilyen átkokat miért nem szórunk?

Végtére is én csak annyit üzenek a nem dohányzó dohányosokat utáló embertársaimnak: Minden embernek elidegeníthetetlen joga saját életének elrontása!

Ezzel nem azt mondom, hogy a cigis társaim elcseszik az életüket ezzel. Egyszerűen csak, joguk van dönteni. Lehet, hogy ez nekik hosszútávon rossz, a szervezetüknek káros. De és? Hát ez abszolút az ő dolguk. Ha ők ezt bevállalják, engem aztán nem érdekel.

A környezetszennyezésről meg annyit, hogy kedves nem dohányzó, a te kocsid több kárt okoz az én tüdőmnek, mint a buszmegállótól öt méterre dohányzó néni/bácsi/hölgy/férfi/kölyök/suhanc/stb…

Ám a legnagyobb banalitás mégis csak az, amikor az emberek az alkoholt és a cigarettát egy lapon említik.

Nagy a felháborodás a cigarettások körében. Elsőnek is ott voltak a Nemzeti Dohányboltok most pedig a közelgő nagy cigi hiány, mivel sok nemzetközi cég nem hosszabbított szerződést az országunkkal, nem fogják szállítani a saját márkájukat, így valószínűleg sok kedvelt cigaretta el fog tűnni az üzletekből.

Helyes! Szokjanak le a büdös bagósok. – lelkendeznek az ellenesek, amikor egyáltalán nem értik, hogy a kedves kormányunknak még csak közel sem érdeke az, hogy leszoktassák az állampolgárokat erről a káros szenvedélyről. Amúgy is, legyünk már legalább ennyire liberálisak, ha soha nem is jutunk oda el, hogy a melegeket igen, de legalább a cigizőket fogadjuk el!

Ez mind csak pénz. Pénz, pénz, pénz. Csak állami monopóliummá akarja tenni, hogy azt a rengeteg nagy hasznot, amit a káros függőségüktől szenvedő bagósok majd mind beszolgáltatnak neki.

Persze van pár ember, aki az asztalra csap és azt mondja: No, hát basszátok meg, akkor inkább leszokok. De ez a szám mégis csak elenyésző.

De akkor miért nem tiltják be az alkoholt is? Az nem okoz több kárt!? Szétveri a családokat, az emberi életeket! Az bezzeg mehet mi!?!? – kelnek ki magukból a dohány pártiak.

Nektek szinté csak üzenném, fiúk-lányok, ez nem ellenetek szól, ez csak pénz! Mellesleg megnézném én milyen néplázadás lenne, ha az alkoholt betiltanák. Akkor biztos folyna valaki vére.

Mellesleg ne kiabáljunk el semmit előre olyan nagyon. Ki tudja mikor lesz az alkohol-biznisz is állami monopólium. Lehet készülni az alkókra és az egekbe szökő vodkaárakra.

Mi pedig egymást szembeköpködjük jó magyarhoz híven, hogy bassza meg mindenki, aztán másnap reggel felkelünk és mindenki elmegy a saját dolgára. Ki a nemzeti dohányboltba, ki a sarki kiskocsmába, ki pedig csak a számítógép asztaláig.

De boldogan meglehetünk egyenlőre abban a tudatban, hogy saját életünk elrontása azért mégis csak elidegeníthetetlen jogunk maradt – még.